Többször voltam már Pisában, de mindig nagy rohanások közepette. Láttam már a Dóm teret a ferde toronnyal minden szögből, de úgy igazából eddig sosem volt időm felfedezni és belemerülni. Míg 2022 őszén egyszer csak úgy alakult, hogy váratlanul lett egy teljes vasárnapom Pisában.

Illetve egészen pontosan csak egy fél napom volt, mert nem bírtam ki, hogy ne menjek le reggel Viareggioba a tengerpartra a kikötőben sétálni egyet). Szóval fél nap is tökéletesen elég volt végig járni a Dóm tér épületeit és megcsodálni belülről is őket. Egyedül a torony nem vonzott, így oda nem mentem fel. Érdemes előre jegyet venni online  és utána minden belépésnél telefonon kell bemutatni a jegyen lévő QR kódot. 

A Piazza dei Miracoli, azaz Csodák tere Pisa központjában található.  A központi pályaudvartól a Dóm tér kb. 20 perc sétával megközelíthető, de busz is közlekedik ezen a vonalon. 1987 óta méltó része az Unesco Világörökségnek. A téren 4 épületet találunk: a dómot (Duomo), a ferde toronyot (Campanile; Torre pendente), a keresztelőkápolnát (Battistero) és a temetőt (Camposanto).

Az épület mind kívül, mind belül gyönyörű. A leírások szerint a Szűz Máriának szentelt templomot 1064-ben kezdték építeni.  A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A belső terek fekete és fehér márvánnyal vannak borítva. A középkor mestermunkái majdnem teljesen tönkrementek egy 1595-ös tűzvészben, ezért a templomot újra kellett díszíteni. A templom belső terét gránitból készült korinthoszi oszlopok tagolják öt hajóra, amik a palermói mecsetből származnak. A főhajó végében Giovanni Pisano mesterműve található, az aprólékosan kidolgozott szószék. A dóm kupolája 91 méter magas, amely 1420 és 1434 között épült.

A templomban rengeteg fontos műalkotás található, mint például a bronz csillár (a legenda szerint Galileo Galilei ezt figyelve jött rá az ingamozgás törvényszerűségeire), VII. Henrik német-római császár síremléke, illetve Giambologna feszülete (az ő műhelyében készültek a főbejárat bronz kapui).  

Extra infó: A bejárat a főbejárat bronz kapuinál van (nem a ferde torony felől). Az ottjártamkor sajnos, csak a főbejárat előtti szűk területre lehetett bemenni, a többi része a templomnak le volt zárva, így belépőt sem kértek. Nem derült ki, hogy ez csak ideiglenes vagy esetleg máskor sem látogatható a Dóm nagy része.  

A harangtornyot 1173-ban kezdték el építeni fehérmárványból. Összesen 200 évig tartott a felépítése és ez 3 részletben zajlott. 1178-ban felépült a harmadik szint, de ekkor a torony megsüllyedt a talaj összetétele miatt, így az építkezést 100 évig szüneteltették. 1272-ben újraindult az építkezés, további 4 emelet készült el, de a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiakkal szemben vívott csatában, így újra leálltak az építkezéssel. Végül az utolsó emelet 1372-ben került a helyére, majd hét harangot is telepítettek, amelyek a zenei skála minden hangját képviselik.

A torony alapja körüli terület az az 1830-as években kiásták, ezzel tovább süllyedt az épület, majd Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, így betont öntöttek a talapzathoz, amivel további süllyedést értek el. A második világháború során a torony is célpont volt, de végül megmenekült. 1964-ben az olasz kormány kezdeményezésre mérnökök és matematikusok megállapították, hogy az épület megmenthető az összeomlástól. 1990-ben lezárták az épületet, hogy stabilizálják azt, majd 2001-ben nyitották meg újra a látogatóknak. 

A 107,25 méter kerületű épület Olaszország legnagyobb keresztelőkápolnája, és a tetején lévő Keresztelő Szent János szoborral meghaladja a ferde torony magasságát is. A kerek építmény alapkövét 1153-ban tették le, de csak a 14. században fejezték be. A kupolája 13. századi aranymozaikokkal van kirakva.  A szószéket 1255–1260 között Nicola Pisano készítette. A hatszögű építmény  oszlopokra támaszkodik, amelyből hármat oroszlánok tartanak. A nyolcszögű keresztelőmedencét színes vésett domborművek borítják, a kút Guido da Como alkotása.

A négyszögletű épületet 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész építeni és csak 1464-ben fejezték be. A zöld kertet körülvevő külső márványkőfal 43 teli beépített árkádból áll, belül egy nyitott folyosó  veszi körbe a temető kertet. A belső falfületen gyönyörű freskók találhatók, ezek közül a legkülönösebb és legizgalmasabb freskó A halál diadala (Trionfo della Morte), mely 1350 körül készülhetett. Liszt Ferenc 1838-ban járt Pisában, ahol megtekintette a Camposantót.  Liszt képzeletét már ekkor, 1838-ban megragadta ez a hallatlanul expresszív és borzongató freskó, s azonnal össze is kapcsolta a Dies Irae gregorián dallammal. 1944-ben bombatámadás érte az épületet, és a freskók egy része megsemmisült. Nem sokkal később elkezdődött a restaurálás és mára a Camposantót visszaállították eredeti állapotába.

A kombinált belépővel a téren található két múzeum is látogatható. A korábban kórháznak használt épületben, a Sinopie Múzeumban, a középkorból fennmaradt Camposanto falait díszítő freskóinak előkészítő rajzai vannak kiállítva. Amíg az Opera del Duomo Museumban sok lenyűgöző eredeti liturgikus emléket, szobrot és domborművet láthatunk. Mindenképpen ajánlom mindkét múzeumot!

Funfact: az Opera del Duomo múzeum kávézójába és a belső teraszára is a belépő megváltásával juthatunk be. Innen a ferde toronyról nem megszokott szögből és a tömegek nélkül készíthetünk szuper képeket.